Belépés

Regisztráció

Kérjük, adja meg szerződése megkötésekor rögzített email-címét. A regisztrációt csak az email-címhez tartozó, aktív szerződés esetén tudjuk engedélyezni.
Pannon Safe
Pannon Safe
Blog > Vállalkozói biztosítás > Amit mindig is tudni akartál: Mennyit keresnek a biztosító cégek? Hogyan dolgoznak az ügynökök és alkuszok?

Amit mindig is tudni akartál: Mennyit keresnek a biztosító cégek? Hogyan dolgoznak az ügynökök és alkuszok?

Bár a különféle biztosítási megoldások egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, és a legtöbben már tisztában vannak azzal, hogy egy szakértői segítséggel megkötött biztosítás sokkal könnyebbé teheti az életet, akadnak még szkeptikusok. Ennek az oka általában az, hogy nem vagyunk tisztában azzal, kik is valójában a biztosítók, mivel foglalkoznak, és főként milyen arányban keresnek egy-egy szerződésen. Aktuális cikkünkben ezt a témát igyekszünk alaposan körbejárni.

Milyen lenne az élet biztosítások nélkül?

Ahhoz, hogy megértsük a biztosító társaságok, valamint a tanácsadók és alkuszok munkáját, illetve szerepkörét, először is tisztáznunk kell, hogy pontosan mit is jelent a a társadalom számára a biztosítás.

A különféle biztosítási megoldások ugyanis mára olyan szinten épültek be a mindennapjainkba, hogy a legtöbben már el sem tudnánk képzelni azt, hogy vállalkozásba, családalapításba, esetleg lakásvásárlásra vagy építkezésbe kezdjünk anélkül, hogy igénybe vennénk bizonyos típusú biztosításokat vagy valamiféle takarékszámlát nyitnánk - és akkor még csak a legnépszerűbb biztosítások és megtakarítások egy részét említettük.

Ez azonban nem volt mindig így. Évtizedekkel ezelőtt a biztosítási szférával szemben sokkal szkeptikusabbak voltak az emberek, ami valamelyest nehezebbé is tette a széles körű szolgáltatások kivitelezését. Bár napjainkban is akadnak még bizonytalanok, a legtöbben már belátták, hogy olyan szintű anyagi biztonságot jelent egy jól megkötött biztosítás, hogy nem megkötni sokkal nagyobb kockázattal jár.

 

Ahogyan nő a bizalom, úgy fejlődik a szolgáltatás

Már a fentiekben is említettük, hogy a biztosítók irányába tanúsított bizalom egyre inkább növekvő tendenciát mutat. Erről árulkodik a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) legfrissebb kutatása is. Ennek alapján ugyanis a biztosítók díjbevételei 2017-ben 7 százalékkal nőttek, így elérve a 984,5 milliárd forintos összeget.

A kutatásból kiderül továbbá, hogy az életbiztosítási díjbevétel 5 százalékkal emelkedett, a nyugdíjbiztosítások pedig elképesztő mértékben, mintegy 30 százalékos arányban nőttek (ezzel elérve az 58,6 milliárd forintot). Ez utóbbi növekedés nem is csoda, hiszen ahogyan arról már korábban is írtunk, a mai fiatalok leginkább a jövőjük miatt aggódnak, hiszen egyáltalán nem érzik, hogy nyugdíjas éveikben garantált lenne számukra az anyagi biztonság. (További nyugdíjbiztosítással kapcsolatos cikkekért kattints ide.)

Azénpénzem.hu témában íródott cikkéből továbbá az is kiderül, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződések számának emelkedése mellett a törlések aránya is rendkívül alacsony, mindössze 3 százalék körüli. Márpedig ezt a tényezőt is figyelembe kell vennünk, hiszen önmagában a kötések még nem jelentenek feltétlen fellendülést.

Szakértők egyébként azzal magyarázzák a nyugdíjbiztosítási szerződések számának emelkedését, hogy az emberek értik ezt a biztosítási típust, így nem félnek igénybe venni azt. (Ebből az információból egyébként a legtöbb biztosító tanulhat, hiszen ezzel még közelebb hozható egymáshoz a kínálat és a kereslet.)

És hogy a biztosítók pozitív megítélése, valamint egyre növekvő piaca miért jó az ügyfélnek? Minél stabilabb egy szolgáltatói háttér, annál személyre szabottabb, részletesebb és mindkét fél számára költséghatékonyabb megoldásokkal tud szolgálni a jövőben.

Kinek dolgozik a biztosítási ügynök és az alkusz?

Cikkünk ezen pontján már a teljes mértékben laikus olvasók is részletes képet kaphattak arról, mitől is függ a biztosítási szféra stabilitása, illetve mennyire fontos részét képezik a mai társadalmi berendezkedésnek. Azonban még mindig tisztáznunk kell néhány fontos dolgot, mielőtt rátérnénk, mennyit keresnek a biztosító cégek a megkötött üzleteken.

Biztosítási szerződést alapvetően kétféle ügynökkel köthetsz. Az egyik lehetőség, ha az úgynevezett függő ügynök által kötsz biztosítást. Ők egy adott biztosító megbízásából dolgoznak, ennél fogva csak annak termékeit és ajánlatait közvetítik, cserébe azonban a lehető legrészletesebb tájékoztatást képesek nyújtani a szóban forgó biztosítási termékről. Ugyanis az őket foglalkoztató cég folyamatos továbbképzésekkel és tájékoztató anyagokkal növeli az ügynökök tudásbázisát.

A másik lehetőség, ami manapság egyre elterjedtebb, hogy az ügyfelek úgynevezett többes ügynökök segítségét veszik igénybe. Természetesen ők is szerződésben állnak a biztosítói oldallal, azonban nem kötelezték el magukat egy céghez, hanem több biztosítótársaság ajánlatát tárják az érdeklődő elé, és így a számára legoptimálisabb, leginkább személyre szabott megoldást képesek nyújtani.

Ezenfelül számon tartunk még egy foglalkozási kört, ő az alkusz. Az alkuszról azt kell tudnunk, hogy a többes ügynökhöz hasonlóan ő is több biztosítóval áll kapcsolatban, az ügynökkel ellentétben azonban nem a társaságokkal van szerződésben, hanem az ügyfél megbízásából jár el. Az alkusz egyébként a kárügyintézések során is segít, és a biztosítási évforduló előtt is küldhet értesítést, akár azonnal bemutatva az aktuálisan elérhető ajánlatokat is.

Ennek alapján talán már mindenki számára egyértelmű, hogy a biztosítási ügynökök (más néven közvetítők) a biztosítóktól kapnak jutalékot közvetítői teljesítményük alapján. Ez minden esetben a biztosítási díj részét képezi. Az alkuszok esetében más a helyzet, hiszen náluk arra is van lehetőség, hogy a megbízó ügyféllel, egyedi megállapodás alapján rendezzék a számlát.

Így kalkulálnak a biztosító cégek

Azt tehát már látjuk, hogy amikor biztosítást kötünk, más-más mértékben ugyan, de az ügynökök, illetve az alkuszok díja is részét képezi a megállapodásnak. Arról azonban még nem esett szó, hogy milyen összegekkel és díjtételekkel számol egy biztosítótársaság, amikor az egyes szolgáltatásainak árát meghatározza.

● kockázati költségek
● működési/üzemi költségek
● díjköltségmodellek
● tőkebefizetési modellek
● díjbefizetési modell
● díjvisszatérítési modellek
● kockázat-elbírálás

A fenti 7 pont kivétel nélkül minden biztosítótársaság költségvetésének alapja. Ahhoz, hogy egy társaság nyereségesen tudjon működni (hiszen azt mégsem várhatjuk el, hogy ingyen dolgozzanak), ezeknek a kiadásoknak fedezetet kell teremteni. Ezek tehát nagyban befolyásolják az általuk nyújtott szolgáltatások díjszabásait.

Egyáltalán mi az a biztosítási díj?

A biztosítási díj a biztosító által a biztosítottnak nyújtott biztosítási védelem pénzben kifejezett ellenértéke. A díjkalkuláció azoknak az üzemgazdasági összefüggéseknek a rendszere, amelyeket a biztosító a díj meghatározásakor figyelembe vesz, gondolunk itt az alábbiakra:

a) múltbeli tapasztalatok
b) a jövőre vonatkozó várakozások
c) jogszabályok adta lehetőségek.

A biztosítási díj alapját mindig a kockázati költségek adják, amelyek a kockázatok átvállalásából adódó kötelezettségek teljesítéséhez szükséges eszközökkel azonosak:

1. kárköltségek
2. viszontbiztosítási költségek
3. biztonsági többlet-költségek (többletkárok és nem-biztosítási tartalékok költségei).
4. a biztosítási üzemgazdaságtan szabályi szerint felosztásra kerülő működési vagy üzemiköltségek
5. adók

A díjak meghatározása többféle modell alapján lehetséges, tehát nem egyetlen elv szerint kerül kialakításra a korrekt díjkalkuláció. Ezzel kapcsolatban alapvetően négy modellt különböztetünk meg egymástól:

● a díjköltségmodellek statikusak, a biztosító működésének költségeire fedezetet nyújtó díjrészek "előállítására" épít
● a tőkebefektetési modellek az időlegesen befektethető eszközök hozamával fedezi az egyes díjrészeket
● a díjbefizetési modell a károk és költségek időbeli összehangolására helyezi a hangsúlyt
● a díjvisszatérítési modellek a díjbevétel-kiesést is figyelembe veszik

A díjképzés legfontosabb eleme a kockázat-elbírálás (underwriting), a biztosítóintézethez beérkezett ajánlat értékelése a biztosító által elfogadott irányelvek alapján, a kockázat- elbírálási politikának megfelelően. Ennek fő irányelvei:

1. az elfogadható illetve az elutasítandó kockázatok egyértelmű elválasztása
2. az elfogadott kockázatok csoportosítása, kockázati osztályba sorolás
3. az egyes biztosítottak díjtételei között csak annyira lehet differenciálni, amennyire azt az eltérő kockázatok indokolják.

Így épül fel tehát a biztosítótársaságok díjképzése. Sajnos ahhoz, hogy konkrét számokat közöljünk, a biztosítók beleegyezésére is szükség van, de azt hisszük, a részletes tájékoztatóból egyértelmű, hogy a társaságoknak igen magas anyagi kockázatokkal, valamint szintén magas tökebefektetéssel kell számolniuk, amikor egy-egy szolgáltatás díjszabását kidolgozzák.