BIZTOSÍTÁS TIPPEK

A SZAKÉRTŐTŐL

Mi a különbség a hitel és a lízing között? És mit kell tudni a kamatról?

Életmód 2019. 03 26.

Leginkább lakás- és autóvásárlás során merül fel a kérdés: hitel vagy lízing? Akadnak olyanok is, akik nem is tudják, hogy utóbbi is valós lehetőségként merül fel, ha nagyobb értékű vásárlást tervezünk. Mi a különbség a hitel és a lízing között? Továbbá, mi a kamat és hogyan számolják ki? Ezekre a kérdésekre keressük a választ aktuális cikkünkben.


Tisztázzuk a fogalmakat: mi a hitel, és mi a lízing?

A hitel egy olyan pénzügyi művelet, amely során a hitelező lemond a termékének vagy szolgáltatásának azonnali kifizetéséről, esetleg az adós számára közvetlenül pénzt ad. Ezekben az esetekben az adós és a hitelező hitelszerződést kötnek, amelyben előbbi a fizetési határidő betartásával megfizeti az adósságát – tehát a megállapodásban szereplő összeget, valamint annak kamatát. (Hogy mi a kamat, arról később beszélünk.)

Hitelt felvehetünk előre meghatározott céllal (ingatlanvásárlás, autóvásárlás, áruhitel stb.), illetve konkrét cél nélkül is (szabad felhasználású hitel).

És hogy kinek milyen haszna van a hitelből?

Az adós gyorsabban juthat nagyértékű javakhoz, amelyek költségeit évekig tartó spórolással tudná csak fedezni, illetve megkímélheti megtakarításait, hiszen a hitelt részletekben kell megfizetnie, így nem vállal akkora anyagi kockázatot, mintha minden megtakarítását (vagy legalábbis annak jelentős részét) az adott vásárlásra fordítaná.
A másik nyertes pedig a bank, amely a hitelszolgáltatást nyújtja. Ilyenkor ugyanis az történik, hogy a banki hitel megszületésekor új pénz jön létre (adósság), amely bár nem a banké, viszont az érte fizetett kamat már a bankot illeti. A hitel visszafizetésekor az újonnan létrehozott pénz megszűnik, a kamat viszont a hitelező bevételeként értelmeződik.

És mi a lízing?

A tankönyvszagú meghatározás valahogy így hangzik: eszköz alapú finanszírozási szerződés. Ennek során a lízingbeadó vállalja az egyezség tárgyaként feltüntetett eszköz (pl. gépjármű) megvásárlását, illetve azt, hogy ennek használati jogát átengedi a lízingbevevőnek. Cserébe utóbbi lízingdíjat fizet a lízingbeadónak. A lízingdíj a vételár kamatokkal növelt értékének adott naptári időszakra eső része. Amikor a lízingszerződés lejár, a lízingtárgy a maradványérték megfizetését követően a lízingbevevő tulajdonába kerülhet. (Ez annak függvénye, hogy a felek miben állapodtak meg a szerződéskötés alkalmával.)

Lényegében tehát arról van szó, hogy lízing esetén a lízingcég vásárolja meg az adott autót vagy ingatlant, a lízinget igénybe vevő ügyfél pedig kvázi bérlője lesz annak – egészen az adósság törlesztéséig.

Mit kell tudnunk a kamatról?

A kamat lényegében a hitel (vagy pontosabban: a pénz) ára. Vagyis, ennél több, de ahhoz, hogy ezt megértsük, mélyebben a pénz mükődése mögé kell tekintenünk. A pénzügyi számítások alapja, hogy a pénznek időérteke van.

Hogy ez mit jelent pontosan?

Ha én adok ma neked 1.000 forintot, az többet ér, mintha holnap adnám. Ez abból adódik, hogy a pénzt már addig is használhatnád. Így közvetlenül nem adhatunk össze ma és holnap esedékes pénzösszegeket. Lényegében tehát arról van szó, hogy a jövőbeli pénz a jelenlegi pénz kamattal megtoldott összegével egyenértékű.

Másként: a kamat az az összeg, amit a hitelező vagy megtakarító azért cserébe kap, hogy kölcsönadja a pénzét. Az adós szemszögéből ezt úgy érdemes vizsgálni, hogy azért fizet, mert jövőbeli pénzéért jelenbeli pénzt kap, ráadásul a sajátja helyett más pénzét használhatja.

De hogyan számolja ki a bank a kamatot?

A kamatszámítás műfaja a valóságban nem egyszerű. Hiszen egy képzeletbeli példánál pontosan tudhatjuk, hogy mennyibe kerül a jövőbeli pénz, és mennyibe a jelenbeli. A valóságban azonban ezt nem tudhatjuk pontosan. Ez pedig kockázati tényezőként jelenik meg a hitelező oldaláról. Általánosságban azonban elmondható, hogy a kamat mértéke az induló összegtől, valamint a kamatozási időtartamtól függ.

Általánosságban elmondható, hogy a pénz ára a kamat, amelyet a bank a kamatláb segítségével számol ki – jellemzően éves futamidőre. Ha például 100 000 forint kölcsönt veszek fel, 5%-os kamatlábbal számolva, akkor a kamat 5 000 forint egy évre vetítve. Ez azt jelenti, hogy a bank (vagy más hitelező) 5 000 forintot kér tőlünk évente azért, hogy használjuk a 100.000 forintját.

Összességében elmondhatjuk, hogy négy dolgot kell tudnunk ahhoz, hogy a kamatot meghatározhassuk:

  1. Mekkora összegről beszélünk?

  2. Mekkora a kamatláb?

  3. Milyen gyakran tőkésítik a kamatokat?

  4. Milyen időintervallumra jár a kamat?


De van itt még valami: a kamat két fajtáját különböztetjük meg

Méghozzá a betéti kamat és a hitelkamat.

Betéti kamatról akkor beszélhetünk, ha a szóban forgó pénzösszeget mi magunk helyezzük el a bankban. Ilyenkor az pénzintézet fizet nekünk a pénzünk használatáért cserébe.

A hitelkamat pedig ennek az esetnek az ellenkezője – erről beszéltünk a fenti bekezdésekben. Ha tehát mi veszünk fel kölcsönt (mi használjuk a bank pénzét), minket terhelnek a fizetési kötelezettség költségei, tehát mi fizetünk a banknak.

Hogy ez miért fontos?

A fogalmi kérdések tisztázásán túl azért, mert a két kamat számításmódjai eltérnek egymástól. Ahhoz, hogy ezt jobban átlássuk, a két kamat számítását azonos összeggel szemléltetett példa keretein belül érdemes vizsgálni.

Hogyan számítjuk a betéti kamatot?

Tegyük fel, hogy van 100.000 forintunk, amelyet beteszünk a bankba, 5 évre – és az előző példához hasonlóan – 5%-os kamattal dolgozunk. A jóváírt kamat összege évről évre nagyobb lesz, hiszen a banknál “tartott” pénzünk összege is nő. Ezekkel a számokkal a bank 5 év alatt 27 631 forintnyi kamatot ad nekünk, amiért használhatja a pénzünket.


Hogyan számítjuk a hitelkamatot?

Ezzel szemben a hitel kamatozási módja valamelyest eltér. Ha ugyanazokkal a számokkal dolgozunk, akkor most mi kérünk kölcsön 100 000 forintot a banktól, 5 évre, 5%-os kamattal. A hitel törlesztőrészlete 18 870 forint. (Arról, hogy a törlesztőrészletet hogyan számolja ki a bank, most nem beszélünk részletesen, legyen elég annyi, hogy  többek között a hitel összegét, futamidejét, az éves kamatot, illetve az első fizetési időpontot veszik ilyenkor alapul.)

Vegyük figyelembe, hogy a betéti kamattal ellentétben, a hitelkamat esetében az éves kamat bár hozzáadódik az összeghez, a törlesztőrészletnek kösöznhetően azonban a kamat alapját képező összeg csökken, így tehát a kamatösszeg is évről évre csökken – nem pedig növekszik.

Alapjaiban véve tehát ezekkel az információkkal kell tisztában lenned, amikor hitelről, lízingről és kamatról beszélünk. A következő cikkünkben részletesebben is megvizsgáljuk, mikor érdemes hitelt, kölcsönt vagy lízingszerződést választani. Ha további kérdéseid vannak, fordulj bátran munkatársainkhoz segítségért.

Szólj hozzá


Ez is témába vág

Életmód

Ezt mindenképpen tudnod kell a termékbiztosításról

2018. 02 12.

Különösen az ünnepek közeledtével válik rendkívül fontossá, hogy szót ejtsünk a termékbiztosításokról, a kiterjesztett garanciáról és a jótállásról, illetve az ezekkel kapcsolatos alapvető tudnivalókról. Ha szeretnél gondoskodni az általad vagy neked vásárolt ajándékok biztonságáról, érdemes figyelned!

Elolvasom  
Életmód

5 film a pénzről, ami megtörtént eseményeken alapul

2019. 04 15.

Ahogy rövid könyvajánlónkban, itt is inkább a hétköznapjainkat jobban, közelebbről befolyásoló pénzügyi témákról szóló filmeket ajánlunk fogyasztásra, ezúttal a tőzsdecápás Wall Street-i sztorik, Hamupipőke történetek helyett. Halványan mégis kapcsolódunk majd a tőzsdéhez, hiszen a 2008-as válsághoz kapcsolódóan két filmet is beválasztottunk az ötbe, annyira közeli emlék, és annyira erős hatást gyakorolt és gyakorol a mai napig ránk ez az időszak.

Elolvasom